Fontos tisztáznunk, mit jelent, ha idegen anyag van egy élelmiszerben. Tény, hogy ez a probléma kevesebbszer merül fel, mint az e-colival, vagy szalmonellával fertőzött termék, de az idegen anyagok megjelenése egy-egy gyártó termékeiben súlyos egészségügyi és anyagi gondokat tud okozni, nem is beszélve a reputáció sérüléséről.

Pl: 2016-ban egy nagy édességgyártó cégnek 55 országból kellett termékeit visszahívnia, mert műanyag darabot találtak az egyik közkedvelt csokoládészeletben.

Az idegen anyagok alapvetően két csoportra oszthatók.

Az endrogének, vagyis belső eredetűek, mely a termékhez felhasznált alapanyagokból kerülhetnek a késztermékbe (mag, szár, csont, stb.) és lehetnek exogének, melyek a külső hatások során kerülnek a gyártott élelmiszerrel kapcsolatba (fém-, üveg-, fadarabok, gépalkatrész darabok, dolgozók által használt eszközök darabjai - tollkupak, ragtapasz, stb.)

Három fontos kérdést célszerű egy-egy megelőzési terv során, első körben feltenni:

-MI kerülhet bele termékbe (milyen idegen anyag)?

-MIKOR kerülhet bele a termékbe (rizikós pontok a gyártás során)?

-MILYEN OKBÓL kerülhet bele a termékbe (figyelmetlenség, szabotázs, stb.)?

Mint minden esetben a megelőzés a legjobb megoldás. Ehhez pontos terv kidolgozása szükséges a megfelelő rizikófaktorok felmérésével. Soha ne feltételezzük, hogy valami nem fordulhat elő. A NÉBIH ellenőrzései során a legkülönbözőbb idegen anyagok tűntek fel késztermékekben, például törlőrongy darab, fülpiszkáló, vagy akár a gyűszű. 

Természetesen léteznek megoldások a megelőzés után is, melyekkel szűrhető az idegen anyag előfordulás. Ha az alapanyagok és később a késztermékek detektálása, vagy röntgenes átvizsgálása a gyártási folyamat részévé válik, elég alacsonyra csökkenthető az exogének elkerülési esélye. 

Keresse honlapunkon a detektálható megoldásokat: https://www.amsa.hu/detektalhato